udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
936
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 931-936
Névmutató:
Csiky Gergely
2000. július 20.
Júl. 18-án véget ért a beiratkozások első szakasza. A Csiky Gergely Iskolacsoportban /Arad/ a 125 helyre idén az utóbbi éveknél kevesebben, mindössze 65-en iratkoztak be. Persze van lehetőség a "javításra", hiszen júl. 20-tól 22-ig újabb beiratkozási időszak következik, majd 24-26. között jelentkezhetnek mindazok a tanulók, akik máshonnan kiestek. Néhány zerindi gyermek meg magyarországi középiskolákba jelentkezett. Az ugyancsak tanulóhiánnyal küszködő egyik makói gimnázium tanárai a pécskai gyerekek körében végeznek meggyőző munkát, hogy folytassák náluk tanulmányaikat. /Kevés a jelentkező a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2000. szeptember 5.
Az elmúlt héten zajlott Kaposváron az Alpok-Adria nemzetközi kiállítás és konferencia, ahol Csíkszeredát /Kaposvár testvérvárosát/ Papp Előd alpolgármester képviselte. A kiállításon és konferencián Olaszországból, Ausztriából, Horvátországból és Magyarországról voltak résztvevők. A konferencián Matolcsy Ferenc, a magyar kormány gazdasági minisztere előadást tartott a Széchenyi-tervről, amely Magyarország középtávú fejlesztési terve. A tervnek határon túli vonatkozásai is vannak - mondta Papp Előd -, és így Csíkszereda részt tud venni régiófejlesztéssel, turizmussal és kutatással foglalkozó programokban. A megbeszéléseken megegyezés is született: Kaposvár szakmai segítséget nyújt Csíkszereda fejlesztési és marketingtervének elkészítéséhez, csereelőadásokra kerül sor a Csíki Játékszín és a kaposvári Csiky Gergely Színház között. /Kaposvári segítség Csíkszeredának. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./2000. szeptember 23.
1875. szept. 22-én felavatták Temesváron az új színházépületet. 1880-ban a színházat szinte teljes egészében elpusztította a tűzvész. 1882-ben építették újjá, 1920-ban ismét a lángok martalékává lett. Jelenlegi formáját az 1923. évi újjáépítésekor nyerte el. 1953. évi alapításukkor az állami magyar és német színtársulatok is ebben az épületben kezdték tevékenységüket. Azóta négy társulat három nyelven szolgálja Tháliát. Szept. 22-én emlékezett meg a színház épületének 125. éves évfordulójáról a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. A Stúdió teremben került sor Ferenczy Annamária félszázados színészi jubileumára, majd a színház felső előcsarnokában leleplezték Csiky Gergely féldomborművét - Luigi Stefan Varga alkotását. /(Sipos): 125 éves a temesvári színház épülete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./2000. szeptember 30.
Valamennyi anyaországi és határon túli fiatal magyar színész közül Balázs Attilának, a temesvári Csiky Gergely Színház művészének ítélte oda a budapesti Kritikai Lapok a Pályaszakasz-díjat. A temesvári társulaton kívül a Kolozsvári Nemzeti Színház "külsőseként" román nyelvű előadásokban is fellépő Balázs Attila hat éves pályafutása alatt egész sor fontos darabban nyújtott kimagasló alakítást. Nem ez az első rangos szakmai elismerése, hiszen már kezdő színészként szerepelt neve az UNITER-díjra jelöltek listáján. Itthon a fiatal profi színészek szebeni fesztiválján, illetve a határon túli színházak kisvárdai fesztiválján kapott két értékes díjat alakításáért. /Értékes szakmai kitüntetés a Csiky Gergely Színház művészének. Pályaszakasz-díjat kap Balázs Attila. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2000. október 4.
Eddig a temesvári borfesztivál előkészületeivel a Csepűrágó Alapítvány foglalkozott, melynek elnöke, Demeter András István, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Jó kapcsolataikra építve idén is megkeresték a térség és az ország legjelentősebb bortermelőit, hívó levelet küldtek Magyarország legnagyobb borgazdaságának, közben kiderült, hogy a polgármesteri hivatal a szervezés jogát átruházta a városi kultúrházra. Az előkészületek ezért megtorpantak. Ám mint Demeter András István hangsúlyozta, a Csepűrágó Alapítvány továbbra is minden segítséget megad a fesztivál sikeres megrendezéséhez. /Idén is lesz borfesztivál Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./2000. október 13.
Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2000. október 17.
Demeter András István, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatója elmondta, hogy távlatosan próbálja a repertoárpolitikát elképzelni, amely négy fő irányvonalra épül. Az első a zenés színház, második az Ars Nova program: a fiatal alkotókat hozza előtérbe, az Európa program a harmadik /egyetemes drámairodalom kiemelkedő alkotásai/, a negyedik irányvonal az ún. Forum Magnum /kapcsolatot teremteni a várossal, új rendezvények, mint például a Csepűrágó-fesztivál/. A program részeként született meg a Felolvasó Színpad vagy Alma Theater ötlete. A tervek között van a magyar bábszínház, ez Temesváron soha nem létezett hivatásos formában. Az igazgató terveihez hozzátette: hét év színházigazgatás láthatja, hogy nagy az érdektelenség. Ha nincs néző, akkor a színháznak kell lépnie, elébe menve a feltételezett vágyaknak. A lap munkatársa említette, hogy támadás érte a színház igazgatóját, mert a temesvári magyar színház repertoárjában nem szerepel klasszikus magyar mű. Demeter válaszában kifejtette, hogy a kortárs magyar drámát akarja beépíteni a repertoárba. /Péter Enikő: Beszélgetés Demeter András Istvánnal, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./2000. október 19.
Okt. 18-án a Nyugati Jelen meghívására Aradra látogatott Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas erdélyi költő, műfordító, szerkesztő, a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Három különböző helyen találkozott az olvasókkal. A Vlaicu úti 21-es iskolában több mint 200 gyermek (ide hozták el tanítóik, tanáraik a 10-es, a 12-es és a 13-as iskolákból is a növendékeiket!) volt kíváncsi a költőre. A Kópé diáklap "szerkesztői" készítettek interjút a vendéggel. Ezután Kányádi Sándor a Csiky Gergely Iskolacsoport és az 1-es iskola tanulóival és tanáraival találkozott. A költő pár hete ért haza londoni és oxfordi útjáról. Kányádi Sándor elmondta, hogy a70-es években a néhai Znorovszky Attila vezette Periszkóp Népszínház mutatta be kétszemélyes színdarabját, amelyet a hivatásos színházak nem játszhattak. A költő válogatott műfordításainak kötete Csipkebokor az alkonyatban címmel hatezres példányszámban jelent meg, a Valaki jár a fák hegyén című verseskötete, amely több utánnyomást ért meg, már 29 ezer megjelent példánynál tart. Kányádi Sándor kisiratosi olvasóival is találkozott. Okt. 19-én Temesvárra látogat, délután pedig Kisjenő és Zerind irodalombarátainak vendége lesz. /Puskel Péter: Kányádi Sándor találkozott aradi diákolvasóival. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./2000. október 24.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban okt. 20-án rendezték a gólyabált. Jól sikerült a vetélkedő, ismerte el a Szakács Ferenc aligazgató elnökletével működő zsűri. /(Németh): Csiky-gólyabál 2000. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./2000. november 8.
Arad RMDSZ-es szenátorjelöltje, Hosszu Zoltán ügyvéd a megye magyarságának összefogására és helyes döntésére számítva indul a nov. 26-i választáson. Az aradi magyarok jogos követeléseinek megvalósításáért is harcolna - a Csiky Gergely Iskolacsoport épületéért, a Szabadság-szobor méltó helyen való felállításáért, a román-magyar határ légiesítéséért. /Németh Beatrix: "Jó törvények kerüljenek ki a parlamentből" Hosszu Zoltán szenátorjelölt konkrét tervei. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./2000. november 16.
Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2001. január 9.
Az AMDSZ megalakulása óta két magyar ifjúsági szervezet működött Aradon. A tagok között ellenségeskedés volt. Az AMISZ elnöke már többször fölajánlotta az egyesülést vagy a társszervezet megalakítását, de erre eddig nem került sor. Az új évet azonban mégis együtt kezdi az AMISZ és az AMDSZ. Jan. 8-án a két elnökség közös ülést tartott. Napirenden szerepelt az együttműködést rögzítő szabályzat papírra vetése. Szabó Mihály AMISZ-elnök úgy véli, hogy a társszervezet elsődleges célja a közösségépítés. Popa Armand AMDSZ-elnök a lényeget abban látja, hogy ne legyen széthúzás az aradi magyar ifjúság körében. A két elnökség úgy döntött, megpróbál közös amatőr színjátszócsoportot alakítani, az AMISZ pedig az AMDSZ bevonásával szeretné folytatni a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaival elkezdett kötetlen beszélgetések sorozatát. /Németh Beatrix: Nem lesz több széthúzás? Társszervezet lett az AMISZ és az AMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2001. január 12.
Jan. 11-én sajtótájékoztatón vonta meg a DeFest gyorsmérlegét Demeter András István, a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ igazgatója, a Csepűrágó Alapítvány elnöke, a 33 napos temesvári téli fesztivál főszervezője. Megállapította: a sajtó munkatársai a fesztivál pozitívumait szinte észre sem vették, például azt, hogy az ország legjobb zenekarai koncerteztek a DeFest színpadán, továbbá külföldi színházi társulatok (így az Újvidéki Magyar Színház) vendégszerepeltek. A téli fesztiválnak több mint 200 ezer nézője volt, és mintegy 250 millió lejt költöttek a művészi műsorok finanszírozására. /DeFest. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./2001. január 24.
Rendhagyó szülői értekezletre hívta össze a megye VIII. osztályos diákjainak osztályfőnökeit és az érintett szülőket a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ igazgatósága. A találkozó célja az volt, hogy az érdekeltek megismerkedjenek a város egyetlen magyar tannyelvű középiskolájának beiskolázási tervével, az ősztől beinduló osztályok profiljával, az elvárásokkal. A megbeszélésre meghívták Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelőt, Matekovits Máriát, az 1-es számú iskola aligazgatóját. Éder Ottó igazgatón üdvözölte a megjelenteket. Matekovits Mihály felhívta a figyelmet a képességvizsga fontosságára. Éder Ottó igazgató elmondta, hogy ismét öt líceumi osztályt kértek. /P. P.: Szülők, pedagógusok közösen. A Csikyben ősztől beinduló osztályok profiljáról. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./2001. január 30.
Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke javaslatot dolgozott ki az Arad megyei szórványoktatás megoldására. Arad megye magyarsága 58 ezer főre tehető. A magyarság fele Aradon, fele pedig vidéken él. Aradon a város lakosságának 15 %-a magyar. A megyében magyar tannyelvű oktatásban (óvodától líceumig) 3299 fiatal részesült, ez 5,68 %-a a megye magyarságának. A fiatalok 50 %-a nem anyanyelvén tanul, pedig az iskolahálózat lehetővé tenné a magyar nemzetiségű fiatalok 80 %-nak a beiskoláztatását. Matekovits Mária javaslatában körzetekre osztotta a megyét, a jelenlegi helyzetből kiindulva tette vette számba a tennivalókat. Hegyalja vidékén teljesen leépült az anyanyelvi oktatás, annak ellenére, hogy jelentős magyar közösségek lakják a térséget. 15-20 évvel ezelőtt Gyorok és Pankota életképes I-VIII. osztályos iskolával rendelkezett, Galsán, Csermőn, Borossebesen még néhány esztendeje voltak magyar elemi iskolás tagozatok. Az elég nagyszámú, magát magyarnak valló közösségek Lippán és Borosjenőn nem igényelnek semmilyen magyar oktatást és Pankotán is éppen, hogy működik egy 5 tanulóból álló összevont osztály. Az előrelépést, a megoldást az RMDSZ, az egyházak, az EMKE és a civil szervezetek összefogása jelentheti. Fel kell térképezni az egyes területeken a közösségek hozzáállását az anyanyelvi oktatás újraindításával kapcsolatban. Mikrobuszok szükségesek iskolások szállítására. A szórványt felvállaló óvónők és tanítók számára a feltételeket meg kell teremteni /szolgálati lakás/. Fejleszteni kell az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumát. /Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke: Arad megyei javaslatok a szórványoktatás stratégiájára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2001. február 2.
A 92 éves Anavi Ádám legújabb könyvét Temesváron mutatták be, a Csiky Gergely Színház Stúdió termében: Az esztenák asszonya című drámája az Írószövetség helyi vezetőinek jóvoltából jelenhetett meg. Anavi Ádám életéről és munkásságáról Pongrácz P. Mária, a pályatárs beszélt. A színház társulatának több tagja előadást rögtönzött a darabból. /Könyvbemutató telt ház előtt. A költő drámakötetet dedikált. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./2001. március 17.
Demeter András István, a Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ igazgatója elmondta, hogy márc. 20-án kísérleti jelleggel beindítják a gyermekszínházat. Márc. 25-én a Színház Baráti Köre szervezésében találkoznak Kádár Ferenc ny. magánénekessel, a Temesvári Operaház volt igazgatójával, aki ez alkalommal képzőművészként mutatkozik be. Március 19-én a Csiky Gergely társulata Gyulán vendégszerepel. /A Csiky Gergely Színház gyermekszínházat indít. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2001. március 22.
Demeter András István igazgató bejelentette, hogy a Csiky Gergely Társulata /Temesvár/ megkísérli helyi erőkből egy magyar bábcsoport létrehozását. Márc. 20-án megvolt az első bábelőadás, amely összefogás eredménye: a román nyelvű bábszínház néhány tagja mozgatta a bábokat, a magyar szöveget pedig a Csiky színészei mondták - magnószalagról. /Bábjátszás Temesváron - magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./2001. április 21.
Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány, ebből az alkalomból ápr. 19-én az alapítvány kuratóriuma sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt levő szórványkollégium épületében. Megjelent Ilona János, a Szövétnek - Aradi Kulturális Szemle - főszerkesztője is. Az alapítvány a kitűzött kezdeti célokat folyamatosan megvalósította (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező Csiky Gergely Iskolacsoport tanszerekkel, könyvekkel történő segítése stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, kiadja továbbá a Szövétneket és jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A pénzügyi erőforrásokat az Apáczai Közalapítvány, a kölni Alma Mater Baráti Társaság, az Illyés Közalapítvány és a helyi adományozók biztosították. /Éder Ottó: Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2001. május 2.
Magas színvonalú rendezvények jellemezték a VI. Bánsági Magyar Napokat. Sokak számára az utolsó, az ápr. 28-ai program volt a legkedvesebb. Hamvaiból támadt fel a magyar folklór, az ősi viselet és a néptánc, a Csiky Gergely színpadán, Temesváron. Bánsági fiatalok léptek színre, akik ráébredtek a hagyomány őrzésének fontosságára. Az újjászületés kezdeményezői, a Szeged Néptáncegyüttes oktatói segítettek. A szegediek vezetője, Nagy Albert nyilatkozta: "Mondhatnám, Temesváron, Temes megye több településén hazajáró vagyok, rengeteg a barátom, szívesen fogadnak és amikor csak tehetem, jövök. A közönségről pedig csak annyit: az emberek szeméből árad felénk a néptánc iránti szeretet, a biztatás, hogy munkálkodjunk tovább. Külön öröm számomra, hogy itt is, de minden előadásunkon románok is vannak, ismerkednek a táncainkkal, mi pedig az övékkel". A folklór néhány évtized alatt bekövetkezett elsorvadását a modernizáció hozta magával, és természetes folyamat. "A mi feladatunk szembehelyezkedni az árral, hogy a folyamat ne legyen végleges és végzetes. A fiatal korosztálynak tovább kell adnunk apáink kultúráját, és ezt csak akkor lehet eredményesen végezni, ha küldetésnek tekintjük a munkánkat". Temesváron kéthavonként tartanak hétvégi intenzív tanfolyamot. /VI. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 2./